Szivattyúkal kapcsolatos biztonsági tudnivalók

Szivattyúk üzemeltetésével kapcsolatos biztonsági és érintésvédelmi tudnivalók

A szivattyúkat működtetésük helye szerint két fő csoportba soroljuk.
Vannak olyan merülő szivattyúk, melyeket a vízbe merítve üzemeltethetünk, és vannak olyan felszíni szivattyúk, melyeket nem merítünk (és nem is meríthetünk) a vízbe, hanem szárazon üzemelnek és csövön keresztül szívják fel a vizet.

Két dologban azonban minden szivattyú megegyezik, még pedig abban, hogy valamely módon mindegyik szivattyú érintkezik a vízzel, és a nagy többségük hálózati áramforrásról megtáplált elektromotorral van meghajtva.
Mint tudjuk a víz kiváló vezető és érintésvédelmi szempontból kritikus közegnek számít.

Éppen ezért szigorú előírások, szabványok vonatkoznak a szivattyúk gyártására, minőségvizsgálatukra, forgalmazással kapcsolatos tanúsítványaikra és használati útmutatóik tartalmára egyaránt.

Röviden tekintsük át a szivattyúknál alkalmazott érintésvédelmi megoldásokat és az azokkal kapcsolatos felhasználói tudnivalókat.

A hálózati tápkábelek tekintettel a felhasználás várható (esetenként szélsőséges) körülményeire, jellemzően gumiszigeteléssel készülnek. A kábelek hálózatba csatlakozó végén jól záródó, jellemzően a kábelt is szigetelő anyagból egy darabból kiöntött hálózati csatlakozó (dugvilla) található. A kábel motorcsatlakozási oldalán flexibilis kábeltehermentesítőbe csatlakozik, majd egy vagy több tömítőgyűrűn keresztül jut a motor csatlakozó kapcsaihoz. Ez a szigetelési mód kielégítő, de tudnunk kell néhány szabályt ezzel kapcsolatosan.

A készülék üzembe helyezését megelőzően rendszeresen ellenőrizzük le a kábel sértetlenségét. Mert a használat során kidörzsölődhet a szigetelőréteg, megrághatja kutya, vagy más rágcsáló (láttunk már ilyet), de idővel el is öregedhet, berepedezhet.

Sokan keveslik a gyárilag szerelt kábel hosszúságát, ezért a kábel toldása mellett döntenek. Mielőtt ezt megtennék, érdemes tájékozódni a garanciaszervizeknél, vagy a készülék forgalmazójának vevőszolgálatánál, mert a legtöbb gyártónál a kábeltoldás garanciavesztést von maga után! Ha mégis kábeltoldás mellett dönt, akkor vegye figyelembe a következőket. Kábeltoldás víz alá semmilyen körülmények között nem kerülhet! Ne higgyen sem az önjelölt villanyszerelőknek, sem az öreg szakiknak.

Nincs az a gyantás kötés, utólagos szigetelés, mely száz százalékos védelmet biztosítana. Villanyszerelő ilyenről tanúsítványt ki sem adhat!

A kábeltoldás másik fontos szempontja a toldó kábel keresztmetszete. Minél hosszabb a kábel, annál nagyobb érkeresztmetszetre van szükség. A kábelhossz függvényében a kábel ellenállása nő. Az ellenállás korlátozza a rajta keresztül folyó áramot és feszültségesés is fellép. A szivattyú motorja csökkent tápfeszültséget kap és ennek következtében károsodik. A kábel melegedhet, szélsőséges esetben zárlatossá válhat. A bekötőkábelt méretezni kell, ezért mindig kérje ki villamos szakember véleményét, de a legjobb, ha eleve szakemberre bízza a műveletet.

A készülék motorjának szigetelését több módon is kivitelezhetik. Jellemzően van egy fizikai elszeparálás, melynet úgy oldanak meg a gyártók, hogy a motort egy külön teret képező szigetelt (általában műanyag) házban helyezik el és csak a motor hajtótengelye lóg ki a szigetelt térből és csatlakozik a hidraulikus részben a szivattyú járókerekéhez.
A járókerék és a motort a hidraulikától elválasztó pajzs között. a tengely mentén, pedig valamilyen tömítést alkalmaznak.

A tömítést az alacsony nyomású szivattyúknál jellemzően egy vagy több ajakos tömítőgyűrűvel oldják meg, míg a nagynyomású változatoknál általában csúszógyűrűs szén/kerámia kompozit tömítést alkalmaznak. Mindegyik megoldásnál igaz, hogy ha a szivattyúzott víz túlzottan agresszív anyagokat tartalmaz, vagy ha csiszoló hatású szemcsékkel telített, akkor a szennyező anyagok rövid úton kikezdik a tömítéseket és azok nem tudják szigetelő funkciójukat ellátni. A vizet áteresztik és a motor feltelik vízzel, majd ha a motor áram alá kerül, akkor a jelenség biztosan zárlatot okoz.

A merülő szivattyúknál mindig megadja a gyártó a maximális bemerítési mélységet. Ez azért fontos, mert a merítési mélységgel arányosan, a vízoszlop súlya nyomán kialakuló nyomásból adódóan, egyre nagyobb külső nyomás terheli a szigetelést és ez, ha meghaladja a gyárilag méretezett értéket, akkor át fog ereszteni. A következmények ugyan azok, mint az előző esetben.

A felszíni szivattyúkat jellemzően a motornál külsőleg csak freccsenő víz ellen védik, mert eleve száraz üzemre lettek tervezve. Azért sem lehet teljesen zárt a motorház, mert a motor hűtését a kívülről beszívott levegővel oldják meg. Néhány felhasználó a felszíni szivattyúkat, vízműveket a kút mellé aknákba telepíti, de hallani a kút felső részébe telepített tartó konzolokon elhelyezett készülékekről is. Ezt általában a kút alacsony üzemi vízszintje miatt teszik.

A megoldás lényege az, hogy a szivattyút a talaj szintje alá süllyesztik, hogy a szivattyú szívócsöve még fel tudja szívni a vizet, amit a felszínen már nem lenne képes. De néha, főleg tavaszi hóolvadás vagy a sok csapadék miatt a talajvízszint megemelkedik, vagy az olvadék víz beszivárgása tölti fel az aknát, vagy a kutat és nemritkán elönti a szivattyút is. A motorzárlat garantált ez esetben is.
A szigetelésen keresztül jutó víz elektromos zárlatot okoz és károsítja a készülékeinket, néha az elektromos hálózatunkat, és nem ritkán elektromos tüzet is okozhat.
De nem csak a vagyonvédelem miatt kell aggódnunk. A szigetelésen keresztül szivárgó áram súlyos balesetveszély forrás is egyben! A szivárgó áram a vízben gyorsan és akadálytalanul halad, keresztül a csővezetéken vagy a fémből készült csaptelepeken is nagy biztonsággal átjut.

Amennyiben az elektromos hálózatunk nem rendelkezik kielégítő védőföldeléssel és  működőképes életvédelmi (ÉV vagy FI ) relével, vagyis nem védett a szivárgó áram ellen, akkor jó ha tudjuk, hogy  veszélyben vagyunk! Ugyanis bármikor kilakulhat olyan elektromos hiba esemény, mely okozhat áramütést, ami akár halálos kimenetelű is lehet!

Ha vizes közegben szeretne elektromos gépet üzemeltetni, még időben ellenőrizze le, hogy az Ön elektromos hálózata kellő védelemmel rendelkezik-e a túlterhelés esetén létrejövő zárlati áram illetve a szigeteléseken keresztül szivárgó áram ellen! Ha nem biztos benne, kérje villamos szakember segítségét, szakvéleményét. Ne feledje, hogy tökéletes szigetelés nem létezik, minden készülék elromolhat egyszer és ettől egyik készülékgyártó és a különböző szabványok sem tudják megvédeni Önt.

Saját és családtagjai életét, egészségét, vagyona biztonságát csak az Ön körültekintő készülékhasználata óvhatja meg!